Az EU Taxonómia és az ESG-irányelvek már a közepes vállalkozások esetében is azonnali szemléletváltást követelnek meg. A szabályozási környezet egy-két éven belül extra terheket és kötelezettségeket jelent, amely a tíz évnél régebbi ingatlanokban működő cégeket hatványozottan érinti - áll az ICON Real Estate Management közleményében.
A tavalyi és az idei évben különös hangsúlyt kapott a vállalati szférában az energetikai veszteségfeltárások, az energiafogyasztás csökkentésének támogatása, az egekbe emelkedett energiaköltségek lefaragása, valamint az is, hogy honnan és milyen feltételekkel lehet finanszírozást találni ezekre a projektekre. A magas kamatkörnyezet és az óvatosabb bankok nem épp a projektek gyors indítását támogatják. A CO2-kibocsátás csökkentése cél a legtöbb cégnél, de kérdés, hogy ennek érdekében milyen irányba induljanak. Az európai kötelezettségi rendszer átlátása fontos ezekben a kérdésekben, ami a vállalatoknak kedvezményes finanszírozási lehetőség, az a bankoknak értékes zöld kitettséget jelenthet, így tudnak az energiahatékonysági projektek és karboncsökkentési stratégiai célok a lefektetett feltételrendszer mentén kölcsönösen előnyös folyamatokat beindítani - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
Az Alteo a K&H bankkal megkötötte a csoport első olyan hitelügyletét, ami megfelel az EU 2022-ben hatályba lépett Taxonómia-rendeletének.
Az uniós Taxonómia rendelet új közzétételi kötelezettségeket vár el a pénzügyi intézményektől európai és hazai szinten egyaránt az eddig tapasztalt adathiányok áthidalása érdekében. Ennek köszönhetően a nagyvállalatok mellett már a pénzügyi intézményeknek is számot kell majd adniuk, mennyire fenntartható működésük környezeti szempontból. A nyilvánosságra hozatali kötelezettségeket részletező kiegészítő rendelet alapján a pénzügyi intézményeknek első alkalommal 2024-ben kell nyilvánosságra hozniuk az ezzel kapcsolatos adatokat éves beszámolóikban.
A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus hatalmas lökést adott az energia-függetlenségre való törekvéseknek az egész világon, de legfőképpen Európában, hiszen sajnálatos módon megmutatta, mi történik a primer-energiahordozók világpiaci árának rakétaszerű megugrásakor, ill. amikor kérdésessé válik, hogy holnap érkezik-e egyáltalán bármi is azon a bizonyos csövön keresztül. Ezek a hatások az elmúlt hetekben, sőt hónapokban nemcsak az állami költségvetésekre és nagyvállalatokra, de a kkv szektorra és magára a lakosságra is közvetlen, rendkívül negatív hatást gyakoroltak. Így vagy úgy, de mindenki érintett, a vállalatok között vannak, akik kénytelenek lehúzni a rolót, mások újragondolják stratégiájukat és vannak, akik állami mentőövért állnak sorban.
Nehéz dolga van manapság annak, aki a pénzét valódi zöld vagy fenntartható ingatlanprojektbe fektetné, hiszen nagyjából minden projekt így hirdeti magát, sőt ESG ingatlanbefektetések is elérhetőek, amelyekről feltételezzük, hogy átlátható, egységes kritériumrendszer alapján valaki azokat átvilágította. Az EU felismerve a problémát az ellenőrizetlen „zöldítéssel” kapcsolatban, lépett az átláthatóság és a számszerűen meghatározott követelmények irányába, hogy a kétely se merülhessen fel senkiben a „zöldséggel” kapcsolatban. Hosszú és rögös út áll azonban még előttünk, mire legalábbis minden új ingatlan vagy más projekt így valósul meg, de a folyamat ígéretesen berobbant a pénzügyi szektorba is.
Ausztria panaszt emel az Európai Bíróságnál az Európai Parlament szerdai döntése miatt, amellyel az uniós képviselőtestület plénuma az Európai Bizottság előterjesztésére a nukleáris- és földgázenergiát "zöld és fenntartható" átmeneti energiaforrásnak minősítette - jelentette be az osztrák környezetvédelmi, energiaügyi és innovációs miniszter.
A gázbefektetések zöld befektetési célként való év eleji uniós elismerése eleve sok ellenérzést szült az Európai Unióban, aztán az orosz invázió miatti mielőbbi leválás az orosz gázról erre csak erősített, így az össztűz-szerű felháborodás miatt a zöld, fenntartható finanszírozási célokat rögzítő uniós rendelet címkézése a közlekedési lámpa színkódjaival összhangban fog változni. Ez nagy változás, mert így jobban meg lehet különböztetni azokat a beruházásokat, amelyeket az energia átmenet során tényleg muszáj megcsinálni, de egyébként környezetvédelmi szempontból nem fenntarthatók, nem minősülnek zöldnek.
Nem teljesen jók a gázbefektetésekre megszabott új kritériumok, ezért hamarosan egy új javaslatot teszünk le az asztalra, amelyben a zöld helyett „borostyán” színnel kellene ellátni a tényleg nélkülözhetetlen gázbefektetéseket az energia átmenet során – jelentette ki az Európai Parlament környezetvédelmi és gazdasági bizottsága előtt Nathan Fabian, az Európai Bizottságnak tanácsot adó testület vezetője kedden. Ez a jelzés már szerdára komoly következményekhez vezetett, ugyanis a Reuters által is látott levelet már 102 EP-képviselő aláírta, amelyben azt követelik a képviselők, hogy vonja vissza az Európai Bizottság a csak nemrég beterjesztett jogalkotási javaslatot arról, hogy a gázbefektetéseket zöld címkével lássák el.
Hosszas viták után ma az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy bizonyos feltételek mellett a gázt és a nukleáris energiát is minősítsék fenntartható energiafelhasználásnak az Európai Unióban. A fontos döntés az uniós taxonómia rendelet kiegészítését jelenti és azt célozza, hogy az állami és a magánszektor forrásainak bevonásával megvalósuljanak azok a szükséges beruházások, amelyek ahhoz kellenek, hogy a klímasemlegesség felé tartó energia átmenet komolyabb zavarok nélkül mehessen végbe.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
A korábbinál jobban megfelel-e egy vállalat az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontoknak, ha napelemekkel termel magának áramot? Nem biztos, mert ha a panelekhez használt poliszilícium Kínából, az elnyomott ujgurok lakta területről érkezik, az elhasználódás után pedig nem tudják garantálni a biztonságos újrahasznosítást, illetve ártalmatlanítást, akkor a válasz: nem.
Holnap, azaz január 12-én járt volna le annak a határideje, hogy a tagállami szakértők panelje véleményezhesse a szilveszter éjjel kiküldött európai bizottsági javaslatot a fenntartható energiahordozókkal kapcsolatban, de ezt január 21-re elhalasztották.
Engedélyeztetné az egyes földgáz- és atomenergia-projektek fenntartható befektetések közé sorolását az Európai Unió. A javaslat azonban a Zöldek részéről azonnali kritikát váltott ki - írja a Bloomberg.
Az elmúlt hetek híráramlásával összhangban kiszivárgott Brüsszelben a régóta várt uniós energetikai taxonómia-rendelettervezet tartalmának egy része, ami „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként címkézné meg a gázt és a nukleáris energiát is, hogy így egyszerre szereljék le mindkét energiahordozó ellenlábasait a tagállamok között.
Az energiaügyi miniszterek keddi rendkívüli ülése kapcsán már beszámoltunk róla, hogy maga az energetikáért felelős biztos állapította meg: mindenki egyetért a gáz hosszú távon is fontos szerepéről az energia átmenet során, most viszont a Politico arról is ír, hogy nemcsak a gázt, hanem a nukleáris energiát is elismerheti az Európai Bizottság „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként a készülő taxonómia-rendeletben, amelynek tartalmát már novemberben nyilvánosságra hozhatják. Az időzítés nem véletlen: így még a leköszönő Merkel-kormány időszaka alatt történne a döntés, nem az erősen atomellenes új német kormány alatt és az, hogy mind a gázt, mind a nukleáris energiát zöldnek címkéznék egyetlen rendelet keretében, azt is elérné, hogy meglegyen a szükséges minősített többség a tagállamokat tömörítő Tanácsban a döntéskor. Mindez Paks szempontjából is fontos, mert így plusz finanszírozási források is megnyílhatnak előtte, igaz hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kormányfő egyértelműsítette, Paks I. üzemidő-hosszabbítását nem mérlegelik, hanem csak az új beruházással foglalkoznak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
